Római Katolikus Egyházközség


Cím: 3423 Tibolddaróc, Széchenyi út 32.
Tel:49/337-037
Temetőszabályzat»

A község római katolikus temploma, - mely ma is áll -, hajdan temetőkápolna volt. A templom román kori, XII. századi eredetű, majd barokk stílusban építették újjá.
Titulusa
: Szentháromság. A templom jelenlegi főoltárát a XVIII. században építették, mely legszebb falusi barokk emlékeink közé sorolható.
1882-ben építettek hozzá egy 15 méter magas tornyot. A templomot az Országos Műemléki Felügyelőség műemlék jellegűnek nyilvánította.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kisközség az Egri főegyházmegyében, a Bükk-hegység déli lábánál fekszik.
Anonymus Gestája szerint a honfoglaló magyarok itt, a Nyárád-patak közelében pihenőt tartottak. Ez a hely lett később az Őrsúr nemzetség szállásbirtoka, nemzetségi székhelye, ahol a nemzetség szakrális központja is állt, a Szent Péterről elnevezett apátság. Ezt a XIII. század közepén egy határjárás során említik. A kolostor egy évszázaddal később a pálos rend kezébe került, vagy pedig egy pálos remete időzhetett a környéken az írások szerint. A kolostort 1549-ben Serégi Páspár és Balassa Zsigmond feldúlták. A pusztulást később a török tette teljessé.

A falu még az 1500-as évek végén újratelepült és a reformáció idején is megmaradt katolikusnak. A középkori kolostor romjaiból 1724-ben építették újjá kis templomát, melyet a Szentháromság tiszteletére szenteltek.
Erre utal a hely egyik legendája is, amely elbeszéli, hogy egy lány a templom melletti hársfán három fehér bárányt pillantott meg. Látomását a Szentháromságos Egy Istenre való mennyei utalásnak tartották.
A szűkebb környék falvait vonzó búcsút Szentháromság ünnepén, a pünkösd utáni vasárnapon tartják

A jelenlegi barokk templom a korábbi gótikus köveiből épült. Ipolyi Arnold és Kandra Kabos, jelen XIX. Századi művészettörténészek a község lakóházaiba beépített. Faragott kövekről beszélnek, amelyet egy - bélapátfalvihoz hasonló - nagyobb monostor építéséről tanúskodnak. A hely egy honfoglaló nemzetség központja lett, s ez arra enged következtetni, hogy itt még a kereszténység felvétele előtt pogány -áldozati hely volt. Az ősmagyar kultusz az egyház felfogásában kereszténnyé vált, a pogány áldozati kő, amely beépült a templom falába, így lett Jákob kövévé (Teremtés 28,22). Egyes vélemények szerint a jelenlegi templom nem tartozott a kolostorhoz.

Képek Kácsról

Légifotók - galéria

Kács télen 2010- galéria

Községház

Kultúrház

Római Katolikus Műemlék Templom

Szurdok erdő

Kőhodály belülről

Kőhodály
© 2008-2017 Minden jog fenntartva! Me-NET Kft. Miskolc
A weboldalak tartalmának, képeinek másodközlése, felhasználása csak a tulajdonos írásos engedélyével lehetséges.